Válási mediáció

Amikor egy házasságban, vagy élettársi kapcsolatban élő felek eljutnak oda, hogy kapcsolatuk megszakítása mellett döntöttek, számos kérdés merül fel a jövővel kapcsolatban. A szülők közötti kapcsolat megszakadása számukra pszichológiai értelemben egy gyász folyamatnak tekinthető, amely számos érzelmi reakciót indít el a felekben. A felfokozott érzelmi állapot megnehezíti a felek racionális gondolkodását bizonyos kérdésekben, így a békés, költséghatékony, a gyermekek számára is előnyös lezárását a kapcsolatnak. A válási mediáció során a közvetítő segítséget nyújt abban, hogy a felek a kapcsolat felbomlásával járó járulékos kérdéséket tárgyilagosan, a jövő szempontjából kedvezőbben tudják megoldani.

Mit kell megbeszélniük egy válás vagy élettársi kapcsolat felbomlása során?

  • a közös lakáshasználattal kapcsolatos kérdéseket
  • a szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos kérdéseket
  • a gyermek és a külön élő szülő kapcsolattartását
  • a gyermek tartásával kapcsolatos kérdéseket
  • házastársi / élettársi tartás kérdését
  • házasság esetén a közös vagyon megosztását
Válási mediáció – mikor? Per előtt vagy közben?

A válási mediáció megelőzheti a bírósági peres eljárást, de már a per megindítását követően is igénybe vehető, akár a bírósági közvetítés helyett is. Így a feleknek nem kell a bírósági közvetítőre heteket, esetleges hónapok várakozniuk, irodámban gyorsabban juthatnak időponthoz.  Amennyiben a bírósági eljárás során mediációs eljárásban vesznek részt, a feleket illetékkedvezmény illeti meg, illetve a mediátorra fordított költség az eljárási költségből visszaigényelhető.

Bírósági közvetítés vagy piaci mediátor?

A független, piaci mediátor előnye, hogy gyorsabb, rugalmasabb. A gyorsaság sok esetben a felek közötti további kapcsolatromlást akadályozza meg, hiszen számos esetben ütközik akadályokba például a kapcsolattartás a külön élő szülővel addig, amíg a bíróság abban döntést nem hoz. Ha a bíróság elrendeli a közvetítői eljárást a perben, a per addig szünetel, amíg a felek részt nem vesznek egy mediációs ülésen, vagy a bírósági közvetítésen ülésen. Mivel a bírósági közvetítésre sok esetben hónapokat kell várni, addig az ügyük nem folytatódik, abban intézkedés sem kérhető.

Mit kell tenni, ha el akarok válni? Hogy néz ki egy válás?

A házasság felbontását a polgári törvénykönyv szerint a bíróság mondhatja ki, ezért a házasság felbontását a bíróságon kell kezdeményeznie valamelyik félnek. Az eljárásnak két kimenetele lehet: válás egyezséggel, illetve tényfeltárásos válóper, melynek a végén bíró hoz döntést a válással és a járulékos kérdésekkel kapcsolatban.

Mik lehetnek a járulékos kérdések? Ha van közös gyermek, akkor a szülői felügyelet gyakorlásának kérdése, a külön élő szülő és a gyermek között kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi tartás, illetve az utolsó közös lakás használata. A házastársak közös vagyonának megosztása külön eljárás a bíróságon.

Válás egyezséggel, hogyan is néz ki? Az egyezséggel történő válás azt jelenti, hogy a felek a válás tényében, illetve minden említett járulékos kérdésben meg tudnak egyezni. A felek, ha már a bírósági per megindítása előtt megegyeznek, akkor a keresetlevelet az egyezséggel együtt nyújthatják be. A feleket ebben az esetben 90 %-os illetékkedvezmény illeti meg. 90 %-os illetékkedvezmény illeti meg a feleket akkor, ha a bírósági eljárás megindulását követően, de még az első tárgyalást (perfelvételi tárgyalás) lezáró végzés meghozataláig meg tudnak egyezni. A felek az első tárgyalás után, a bírósági eljárás bármely szakaszában egyezséget köthetnek.

Milyen költség merül fel az egyezséggel történő válás esetén? Az alapilleték jelenleg 30 000 Ft. Mediátor költsége, példa kedvéért legyen 2*2 óra mediáció, összesen 60 000 Ft.

Eddig a költség: 90 000 Ft.

Idő: A mediátorhoz történt bejelentkezést követő 1 hónapon belül egyezség jöhet létre a felek között, amit beadhatnak a bírósághoz. A bíróság egy, ha van kiskorú gyermek maximum kettő tárgyalást tart, majd az egyezséget jóváhagyja. Ebben az esetben a felek 90 %-os illetékkedvezményre jogosultak, tehát a befizetett illetéket majdnem teljes összegben visszaigényelhetik!

Mi történik akkor, ha bármelyik kérdésben nincs egyezség?

Ekkor következik a tényállásos bontóper.
Mit jelent ez?
Ezt az jelenti, hogy a bíróság elkezdi feltárni a házasság megromlásának okait. Vizsgálja, melyik szülő hogyan él, milyen körülményeket tud biztosítani a gyermekek számára, és személyiségében melyik szülő alkalmasabb a gyermek nevelésére. Vizsgálja az anyagi, jövedelmi forrásokat a tartásdíj megállapításához.
Hogyan?
Környezettanulmányt készített a szülők lakásán, igazságügyi pszichológus szakértőt rendel, tanúkat hallgat meg mindkét fél oldalán. Ezzel az esetek döntő többségében gyakorlatilag kezdetét veszi a felek közötti háború. Az eljárás végén a bíró dönt, a beszerzett bizonyítékok alapján.
Miről is dönt?
Arról, hogy a gyermek hol nevelkedik, mikor és milyen körülmények között találkozhat a szülővel, és arról, mennyit kell fizetni gyermektartásdíjként, és ki marad az utolsó közös lakásban. Vagyis a szülők és a gyermek mindennapi életéről, a gyermek 18 éves koráig.
Mennyi lehet a költsége egy tényfeltárásos válásnak? Nehezen meghatározható, mert az ügyvédi költségek nagyon változóak, mindig külön megállapodás tárgyát képezik, és a szakértők díjazása is nagyon széles skálán mozoghat. Egy általános példát fogok bemutatni. A bíróságra fizetendő alapilleték 30 000 Ft. A tényfeltárásos válás összetett folyamat, amelyhez jogi képviselő bevonása javasolt. Az ügyvédi munkadíj összegét nehéz meghatározni, egy átlagos példánál maradva 50 000 Ft a keresetlevél megírása, vagy a viszontkereset megírása, és az első tárgyaláson való képviselet. Ezt követően a tárgyalásokon való képviselet, illetve felkészítés 25 000 Ft alkalmanként. Tényfeltárásos válás esetén legalább 3-4 alkalomra kell számítanunk, amelyek több órát vesznek igénybe. Legyen most a példánkban ez 4 alkalom, az összesen 100 000 Ft képviseleti díj, és ez csak az egyik peres fél részéről! Ehhez még hozzáadódik a perköltség. Mi a perköltség? A bíróságon keletkezett költségek. Például a szakértő díja, tanú által kért költségtérítés. Általában véve a pszichológiai szakértői vizsgálatok díja körülbelül 200 000 Ft.

Nézzük milyen költségek keletkeztek eddig?
30 000 Ft illeték + 50 000 Ft keresetlevél benyújtása + képviselet 2*100 000 Ft + 200 000 Ft szakértői díj. Ez eddig 480 000 Ft. Ebben az összegben nincs benne az egyéb szakértő díja, a tanú költségtérítése a bíróságon, és az alkalmankénti ügyvédi tanácsadás.

Ebben az esetben a feleket nem illeti meg illetékkedvezmény. Ki fizeti a költségeket ebben az esetben? Ha felek nem tudnak a költségviselésben megállapodni, a bíróság dönt a költségek viseléséről.

Mi a helyzet a közös vagyon megosztásával?

A mediáció során a felek a vagyoni kérdésekben is egyezséget köthetnek. A szerződés akkor érvényes, ha azt közjegyző közokiratba foglalja, vagy ügyvéd ellenjegyzi. A házassági vagyonjogi per esetében az illeték összege a követelés értékének 6 %-a, minimum 15 000, maximum 1 500 000 Ft.
Mivel a válóperrel nem vonható össze, a házassági közös vagyon felosztása iránti eljárás költségei külön számolandók (illeték, szakértői költségek, ügyvédi munkadíj stb.).
Az általános szabályok szerint a pervesztes fél köteles megtéríteni a pernyertes fél költségeit.

 

Mi teendő, ha nem voltunk házasok, csak élettársi kapcsolatban éltünk, de van közös kiskorú gyermekünk?

Mi teendő, ha nem voltunk házasok, csak élettársi kapcsolatban éltünk, de van közös kiskorú gyermekünk?

Az élettársi kapcsolatokat az elköltözés tényével meg lehet szakítani. A közös kiskorú gyermek feletti szülő felügyeleti jogokat ebben az esetben is a szülők közösen gyakorolják, függetlenül attól hogy a közös életközösségük megszűnt. Ha a felek egymás között meg tudnak egyezni a gyermekkel kapcsolatos dolgokban, például tartásdíj, kapcsolattartás, akkor nincs hivatalos teendőjük. Ha vita merül fel a szülők között, akkor nekik is bírósághoz kell fordulni, és a házasság felbontásán kívül az összes járulékos kérdés rájuk is vonatkozik, vagyis:

  • a szülői felügyeleti jog gyakorlása
  • külön élő szülő és gyermek közötti kapcsolattartás
  • gyermektartásdíj
  • élettársi tartás
  • utolsó közös lakás használata.

Az élettársi kapcsolatban élő felek szintén megegyezhetnek mediátor bevonásával, és ugyanúgy egyezségként nyújthatják be a bíróságra a megszületett megállapodást, ha azt szükségesnek tartják.